Pára és tetőtéri ablakok: gyakori probléma, de van rá megoldás!

Miért alakul ki, és hogyan előzhetjük meg?

A tetőtérben található tetősík ablakok alatt általában nincs belső párkány, így az ablakon lecsapódó pára lefolyhat a falon. A páralecsapódás természetes jelenség, de megfelelő intézkedésekkel megelőzhető és hatékonyan csökkenthető. A pára mindig a helyiség leghidegebb felületén csapódik le, amely általában az ablaküveg. A páralecsapódás fő oka a magas páratartalom, amely ellen rendszeres, akár naponta többszöri szellőztetéssel hatékonyan védekezhetünk.

Hogyan csökkenthető a páralecsapódás a tetőtéri ablakoknál?

A páralecsapódás kockázata jelentősen csökkenthető, ha a belső burkolatot nem merőlegesen a tetőre, hanem az ablak alatt függőlegesen, felette pedig vízszintesen alakítják ki. Ez lehetővé teszi a meleg levegő akadálytalan áramlását, amely segít elvezetni a párás levegőt, megelőzve a lecsapódást. Éppen ezért a gyártók és tervezők is azt javasolják, hogy a helyiségen belüli radiátort a tetőablakok alá helyezzük. Természetesen minél jobb az ablak hőszigetelése, annál kisebb a páralecsapódás kockázata. A tetőtéri ablakok esetében pedig különösen igaz a mondás: a drágább megoldás hosszú távon olcsóbb.

Ha a pára az ablak üvegrétegei között csapódik le, az azt jelzi, hogy a hőszigetelésért felelős nemesgáz elszivárgott, ebben az esetben szakembert kell hívni, és az üvegezést cserélni szükséges. Ha viszont a pára az ablaktokon jelenik meg, az arra utalhat, hogy az ablak nincs megfelelően körbeszigetelve, vagy a tető szigetelése az idő múlásával összeesett, így jelentősen csökkent a hőszigetelő képessége.

Energiahatékonyság és praktikum: ezek a legkeresettebb tulajdonságok

A vásárlási trendek egyre inkább a hőtechnikai szempontokra összpontosítanak, jelenleg az ablakok energiahatékonysága a legfontosabb tényező a vásárlók számára. A kereslet különösen a háromrétegű üvegezéssel ellátott, fokozott hőszigetelésű modellek iránt növekszik. A tetőtéri ablakok között továbbra is a középső tengely körül billenő típus a legnépszerűbb, azonban egyre nagyobb az érdeklődés a magasított forgástengelyű vagy a felnyíló-billenő modellek iránt. A magasított forgástengelyű ablakok különösen olyan helyiségekben hasznosak, ahol a magasabb forgáspont előnyei kihasználhatók, például egy nappaliban, ahol az ablak könnyen elérhető és nincs túl magasan. Ugyanakkor ez a típus nem ajánlott kis méretű fürdőszobákba, különösen a fürdőkád fölé, mivel ebben az esetben olyan funkcióért fizetnénk, amelyet nem tudunk teljes mértékben kihasználni.

Fa vagy műanyag? Tetőtéri ablakok választása és szabályozási szempontok

A műanyag tetőtéri ablakok meglepően kevésbé keresettek, mint a homlokzati nyílászárók esetében, ami több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt, míg a homlokzati műanyag ablakok jelentősen olcsóbbak a fából készült változatoknál, addig a tetőtéri ablakoknál a két anyagtípus árszínvonala közel azonos. Sőt, a legtöbb gyártó kínálatában az alapfelszereltségű, legkedvezőbb árú modellek jellemzően csak fa szerkezettel érhetők el. Másrészt, a tetőtér jellegéből adódóan a faszerkezetű ablakok esztétikailag jobban illeszkednek a környezetbe, így még akkor sem feltétlenül szükséges műanyag ablakot választani, ha az épület többi szintjén műanyag homlokzati ablakokat építettek be. Ráadásul kívülről az ablak alapanyaga nem is látható, csupán a burkolókeret határozza meg a megjelenést.

A tetőtéri ablakok vásárlása azonban bonyolultabb lehet, mint azt elsőre gondolnánk, mivel a jogszabályok az építkezés számos részletébe, így a tetőtéri nyílászárók kiválasztásába is beleszólnak. A 2018. január 1. után kiadott építési engedélyek esetén például szigorúbb hőtechnikai előírásoknak kell megfelelni, amelyek hatással vannak az ablakok kiválasztására is.

Ismerd meg a FAKRO tetőtéri ablakait és innovatív megoldásait ezen a linken keresztül, vagy foglalj időpontot bemutatótermünkbe, ahol szakértőink segítenek a megfelelő nyílászáró kiválasztásában:

Időpontot foglalok!